Kockázatcsökkentés tiszta szabályrendszerrel és ellenőrzött kifizetésekkel.

Az építtetői fedezetkezelés közel 15 évvel ezelőtt, kormányrendelet alapján került be az építési beruházások folyamatába. Lényege, hogy meghatározott értékhatár felett egy független fedezetkezelő közreműködésével biztosítsák a projekt pénzügyi fedezetének meglétét, valamint a teljesítések és kifizetések átlátható kezelését.

A Finance BootCamp 2026 Konferencián Novák Zalán, az Első Fedezetkezelő Zrt. vezérigazgatója a napelemes és akkumulátoros projektek kockázatcsökkentéséről prezentált. Arról hallhattuk, hogy tiszta szabályrendszerrel és ellenőrzött kifizetésekkel hogyan minimalizálhatók az esetleges jogviták.

A fent említett szabályozás a körülbelül 5,5 millió eurót meghaladó, nagyságrendileg 2 milliárd forint értékű beruházások esetén írja elő kötelezően a fedezetkezelői szolgáltatás igénybevételét. Nem kizárólag megújulóenergia-projektekről van szó: bármilyen építési tevékenység érintett lehet, ha az értéke meghaladja ezt a nagyságrendet.

Fontos korlát ugyanakkor, hogy a közbeszerzéseket kivették a szabályozás hatálya alól. Ezért az eljárási rend csak a magánberuházásokra vonatkozik.

Miért jött létre a fedezetkezelés?

A fedezetkezelés fő célja az volt, hogy megelőzze azokat a helyzeteket, amikor egy beruházás végén kifizetetlen alvállalkozók és beszállítók maradnak. Korábban előfordult, hogy nagy beruházásoknál a bank vagy más érintett úgy látta, a projekt rendben halad, később azonban kiderült, hogy tömeges elszámolási viták alakultak ki.

A rendszer ezt a kockázatot hivatott csökkenteni azzal, hogy az adott ütem pénzügyi fedezetét előre, a munka megkezdésekor el kell helyezni egy független fedezetkezelőnél.

Ütemezés és a fedezet előzetes elhelyezése

A fedezetkezelés működésének alapja, hogy a projektet a munka megkezdése előtt ütemekre kell bontani. Az adott ütem indulásának napján az ahhoz szükséges pénzügyi fedezetnek már rendelkezésre kell állnia, és azt a fedezetkezelőnél kell elhelyezni.

Ez azt jelenti, hogy nem lehet úgy elkezdeni egy projektet vagy projektütemet, hogy a teljesítés pénzügyi forrása majd később válik elérhetővé. A fedezetnek akkor kell biztosítottan rendelkezésre állnia, amikor az adott ütem elindul, és azt a fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alá kell helyezni.

Regisztráció és piramisstruktúra

A munka megkezdésekor a projekt szereplői beregisztrálják magukat a rendszerbe, illetve meghívják azokat a partnereket, akikkel együtt dolgoznak. Minden egyes ütemre kialakul egy úgynevezett piramisstruktúra, amelyben szerepelnie kell mindenkinek, aki az adott projekten dolgozik.

Ez a struktúra teszi láthatóvá, hogy a beruházásban kik vesznek részt, milyen szerződéses láncon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, és a későbbi kifizetések mely szereplőket érintik.

Az anyagbeszállítók helyzete

A jogszabály eredeti rendelkezése szerint az anyagbeszállítók nem részei a fedezetkezelői rendszernek. A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy bizonyos projektekben jelentős előfinanszírozási igény jelentkezhet, ezért az anyagbeszállítók önkéntes módon részt vehetnek a rendszerben.

Ez számukra is biztosítékot jelenthet, különösen akkor, ha a projektben nagy értékű anyagok beszerzésére vagy szállítására kerül sor.

Zöld és piros lámpa: a fedezet meglétének jelzése

Amikor a projekt elindul, az építtető elhelyezi a fedezetet. A rendszer ezt minden szereplő számára jelzi: a zöld lámpa azt mutatja, hogy a projekt vagy az adott ütem pénzügyileg fedezett.

Ha az építtető nem helyezi el időben a fedezetet, a rendszer piros lámpát mutat. Ilyenkor a fővállalkozó jogosan felfüggesztheti a tevékenységét. Ha a fedezetbiztosítás késedelme meghaladja a harminc napot, a fővállalkozó felmondhatja a kivitelezési szerződést.

Teljesítésigazolás és vitás teljesítések

A hónap végén a résztvevők készre jelentik a munkájukat, ezt követően a műszaki ellenőr kiadja a teljesítésigazolást. A feleknek nyolc nap áll rendelkezésükre arra, hogy elfogadják vagy vitassák a teljesítésigazolás tartalmát.

Ha vita merül fel, 30 napos vitarendezési időszak indul. A nem vitatott összeget a vállalkozó megkapja, míg a vitatott részt a fedezetkezelő elkülöníti.

Példa vitás teljesítésre

Egy példában a prognosztizált teljesítés 100 millió forint. A vállalkozó szerint 80 millió forint értékű munkát végzett, de számára csak 50 millió forintot igazolnak le.

Az 50 millió forintot mindenképpen megkapja, mert abban nincs vita. A vitatott 30 millió forintos összeget a fedezetkezelő elkülöníti, és 30 napig vár arra, hogy a felek megegyezzenek. Ha a vita továbbra is fennáll, és bírósági eljárás indul, akkor a pénz a jogerős döntésig elkülönített számlán marad.

A TSSZ-eljárással kapcsolatos gyakori hiba

A vitarendezésnél lényeges korlát, hogy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv előtti eljárás nem minősül annak a bírósági eljárásnak, amelyet a jogszabály a 30 napos határidőn belül megkövetel. Sokan ebbe a hibába futnak bele, és emiatt kifuthatnak a rendelkezésre álló határidőből.

A fővállalkozó és az alvállalkozók kifizetése

A fedezetkezelői rendszer egyik alapelve, hogy a fővállalkozó akkor kaphatja meg a pénzét, ha az alvállalkozókat már kifizette. Ha az anyagbeszállító is része a rendszernek, akkor az ő kifizetése is feltétel.

A jogszabály ezért előírja az úgynevezett kötelező engedményezést, amely lehetővé teszi az alvállalkozók közvetlen kifizetését.

Közvetlen fedezetkezelői kifizetés

A rendszer egyik legfontosabb eleme a közvetlen fedezetkezelői kifizetés. Ennek során a fedezetkezelő a nála elhelyezett összeget a projekt valamennyi szereplője között osztja szét a jóváhagyott teljesítések alapján.

Ez több szempontból is előnyös lehet:

1. minden közreműködő egy időben kapja meg a pénzét;
2. gyorsabbá válhat a kifizetés;
3. csökkenhetnek a banki költségek;
4. átláthatóbbá válik a pénzmozgás.

A fedezetkezelési tevékenység lezárása

A fedezetkezelési tevékenység normál esetben a beruházás befejezésével zárul le. A végszámla kifizetését követően a felek elszámolnak a fennmaradó fedezettel.

Havi előrehaladási riport

A havi előrehaladási riport a projekt pénzügyi és szerződéses állapotának követését segíti. Ennek alapján nyomon követhető:

1. minden résztvevő szerepel-e a rendszerben;
2. megtörténtek-e a szükséges kifizetések;
3. vannak-e folyamatban lévő jogviták;
4. fennáll-e olyan kockázat, amely veszélyezteti a beruházás befejezését.

Finanszírozási kérdések: három kulcspont

A finanszírozási kérdésekhez kapcsolódóan három szempont különösen fontos:

1. milyen formában és ki biztosítja a fedezetet;
2. ki igazolja a teljesítést;
3. milyen mélységig kívánja a finanszírozó követni a projekt pénzügyi és műszaki előrehaladását.

Ki igazolja a teljesítést?

A jogszabály szerint automatikusan a műszaki ellenőr jogosult a teljesítés igazolására. Nagy projekteknél azonban gyakori, hogy a szerződésben külön rendelkeznek arról, hogy ezt a feladatot az építtető által kijelölt személy látja el.

A fedezetkezelő a kiadott teljesítésigazolást nem bírálhatja felül.

Ki és milyen formában biztosítja a fedezetet?

A fedezetet általában az építtető biztosítja. A gyakorlatban három megoldás terjedt el:

1. pénzbeli fedezet;
2. bankgarancia;
3. banki fizetési ígérvény.

Bankgarancia

A rendszer magyar jog szerinti, feltétel nélkül lehívható bankgaranciát fogad el.

Banki fizetési ígérvény

A banki fizetési ígérvény feltétel nélküli és visszavonhatatlan kötelezettségvállalás. Lényege, hogy a bank vállalja: az adott ütem finanszírozásához szükséges összeget a megfelelő időpontban a fedezetkezelő rendelkezésére bocsátja.

Monitoring és kockázatfelismerés

A fedezetkezelői rendszer monitoringfunkciója lehetőséget ad arra, hogy látható legyen a projekt pénzügyi egyensúlya, a vállalkozói szerződések és vállalási díjak összhangja, a jogviták jelenléte, valamint az elszámolatlan tételek állománya.

Mindez segíti az építtetőt és a finanszírozót abban, hogy időben felismerje a projektet veszélyeztető kockázatokat.

"Egy több milliárd forintos beruházásnál a megfelelő pénzügyi kontroll nem adminisztratív kérdés, hanem kockázatkezelési eszköz."

Ha szeretné megérteni, hogyan segítheti a fedezetkezelés a projektek biztonságos megvalósítását, a kifizetések átláthatóságát és a jogviták megelőzését, ide kattintva olvashatja el Novák Zalán teljes prezentációját.