A hét energiafejleményeit Magyarországon szabályozási előkészítés, ellátásbiztonsági kényszerek és új beruházási irányok határozták meg. Közben Európában a gáztárolók lassú feltöltése, a régióban pedig tárolóval kombinált megújuló projektek és hálózati összeköttetések kerültek előtérbe.

Magyarország szélerőművi és hálózati csomagot készít elő

A Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre küldött energetikai jogszabálycsomagja jelentősen bővítené a szélenergia mozgásterét. A tervezet szerint a MEKH-nek 2026. augusztus 31-ig legalább 700 MW szélerőművi csatlakozási kapacitásra kellene pályázatot kiírnia, 2027 és 2030 között pedig összesen legalább 4000 MW-ot kellene meghirdetni. Ez csatlakozási lehetőség, nem garantált megépülő kapacitás.

A háztartási rugalmasság részletesebb szabályokat kapna

Ugyanez a csomag a háztartási napelemek, akkumulátorok és okosmérők piacát is érintené. A készre jelentett háztartási kiserőművek bekapcsolására legfeljebb két hónapos határidő kerülne a rendszerbe, megfelelő távleolvasható mérővel pedig a betáplált áram aggregátoron keresztül is értékesíthető lenne. A 2 kWh feletti tárolók bejelentése és távszabályozhatósági alkalmassága is megjelenne.

A paksi vízhelyzet és a hőhullám egyszerre terhelte a rendszert

A kormány fenékküszöb sürgős megépítését rendelte el Paksnál az extrém alacsony Duna-vízállás miatt. Augusztus 3-án a paksi vízmércén -140 centimétert mértek, ami már közel volt egyes hűtővízszivattyúk üzemeltethetőségi határához. A hőhullám alatt a magyar napi áramigény 23 százalékkal nőtt, a napenergia-termelés 17 százalékkal emelkedett, miközben az átlagos napi ár 119 százalékkal ugrott meg.

Új hazai szénhidrogén-kutatási munkák indulhatnak

A gazdasági és energetikai miniszter döntése alapján az MVM Upstream Energy Zrt. a baracskai területen, a Mol Upstream Zrt. pedig Békéscsabánál és a Nagylengyel-Nyugati lelőhelyen végezhet kutatási munkálatokat. A hét kiírt területből négy érvényes ajánlat hiányában eredménytelen lett. A nyerteseknek kilencven napjuk van a bányászati szerződések megkötésére, indokolt esetben egyszeri, legfeljebb hatvan napos hosszabbítással.

Az európai gáztárolók feltöltése továbbra is lassú

Az uniós gáztárolók töltöttsége augusztus elején alig érte el az 58 százalékot, ami a bemutatott adatsor szerint az év ezen időszakában a legalacsonyabb érték 2011 óta. Az ACER április 1-jére 28 százalékos átlagos töltöttséget jelzett. A piaci elemzések 67–76 százalék közötti tél előtti csúcsszinttel számolnak, miközben a 80 százalékos szintet biztonsági hivatkozási pontként kezelik.

Románia és Moldova tárolóval kombinált megújuló projekteket indít

Romániában az EBRD legfeljebb 120 millió euróval támogatja az Econergy Părău 2 projektjét: a brassói beruházás 342 MW naperőművet és 150 MW/300 MWh akkumulátoros tárolót tartalmaz. Moldovában hét szárazföldi szélerőművi projektet választottak ki összesen 170 MW kapacitással; a szabályok szerint minden MW szélkapacitáshoz legalább 0,25 MWh tárolót kell építeni, 36 hónapos megvalósítási határidővel.

Lengyel incidens jelezte az energetikai kiberkockázatot

A CERT Polska jelentése szerint egy korábbi incidensben támadók egy helyi szolgáltató távoli elérésre használt rendszerén keresztül jutottak el egy lengyel hő- és villamos erőmű vezérlőjéhez. A lánc egy fertőzött szélerőmű-hálózatból indult, közös APN-kapcsolaton át. A támadók leállítottak egy gőzturbinát és egy vízkezelő berendezést, de a lakossági energiaellátást nem érte hatás.

Szigorodhatnak a kiemelt akkumulátorgyári beruházások engedélyei

A közlekedési és beruházási miniszter bejelentése szerint módosítanák a magyar építészeti törvényt, hogy a kiemelt beruházásoknál se szoruljanak háttérbe környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok. Környezetvédelmi jogsértés esetén a jogsértő állapot megszüntetéséig, de legalább hat hónapig nem adhatnának ki új engedélyt a kiemelő rendelet alapján. Első körben a debreceni CATL, a gödi Samsung és az iváncsai SK On Hungary üzem érintett.

Előrelépett a Ciprus–Izrael villamos összeköttetés

Az IPTO görög átviteli rendszerirányító beruházási kérelmet nyújtott be Ciprus és Izrael szabályozó hatóságaihoz a Great Sea Interconnector második szakaszára. A közölt tanulmányok minden vizsgált forgatókönyvben gazdaságilag életképesnek találták az összeköttetést. A projekt célja az ellátásbiztonság javítása, további megújuló kapacitások integrálása és a kelet-mediterrán villamosenergia-piacok uniós kapcsolása.

Források

  1. Portfolio — Lerántották a leplet nagy energiaterveikről Kapitány Istvánék: alapjaiban szabják át a magyar rendszert
  2. Portfolio — Aszódi Attila: A paksi fenékküszöb hatása az atomerőmű üzemeltethetőségére
  3. Portfolio — Jól vizsgáztak a napelemek, de az importigény így is duplázta az árakat Magyarországnak
  4. CEEnergyNews — EBRD supports Econergy’s Părău 2 project
  5. Portfolio — Döntött a tárca: két hazai cég indíthat gáz- és olajkutatást Magyarországon
  6. CEEnergyNews — Wind projects selected on Moldovan renewable auction
  7. NRGreport — Moszkvától Hormuzig: ketyeg az óra Európa gázpiaca felett
  8. HVG — Betörtek egy lengyel erőműbe a hackerek, leállítottak egy turbinát is
  9. Economx — Vitézy Dávid megüzente, mire számíthatnak az akkugyárak
  10. CEEnergyNews — The Great Sea Interconnector advances