Az egyik legnagyobb árat Magyarország fizetheti az amerikai háborúért, nyomás alá kerül a költségvetés és az összes magyar pénztárcája

Az amerikai–iráni háború és a Hormuzi-szoros körüli eszkaláció nem a világgazdaság összeomlásának, hanem egy újraéledő, területileg nagyon egyenlőtlen inflációs sokknak a történetét írja a BNP Paribas és az S&P Global Market Intelligence frissített analízisei szerint. A két nagy intézményi olvasat ugyanazt a fő csatornát látja – az energiát –, mégis eltérő időképet rajzol: az egyik szerint a megrázkódtatás nagy, de lecsenghet, a másik szerint a tartós árnyomás és a keményebb jegybanki válasz már most a valószínűbb pálya. A fókusz közben kicsúszik az olaj szűk keretéből: a gáz, a szállítási útvonalak, sőt a műtrágya és az élelmiszer is ugyanabba a dominósorba kapcsolódik, amely átárazza a kamatokat, a kötvényeket és a devizákat. Magyarország innen nézve nem elsősorban a fizikai hiány miatt kerül veszélyzónába, hanem azért, mert az üzemanyag, az élelmiszer és az árfolyam egyszerre képes visszahozni a már egyszer legyőzöttnek hitt drágulási spirált.