Heti energetikai hírösszefoglaló

A hét energetikai hírei egyszerre szóltak a magyar villamosenergia-rendszer szabályozási átalakításáról, az ellátásbiztonság fizikai korlátairól és a hőhullámok piaci hatásairól. A napenergia és az akkumulátoros tárolás több fejleményben is központi szerepet kapott, miközben a gázpiacon az európai tárolói helyzet és az LNG-kínálat bizonytalansága maradt a fő kockázati tényező.

Magyarország újra csatlakozási kapacitást nyitna a szélenergia előtt

A társadalmi egyeztetésre küldött energetikai jogszabálycsomag egyik legnagyobb eleme a szélerőművi hálózati csatlakozások újranyitása. A tervezet szerint a MEKH-nek 2026. augusztus 31-ig legalább 700 MW névleges szélerőművi teljesítmény betáplálását lehetővé tevő csatlakozási kapacitásra kellene pályázatot kiírnia.

2027 és 2030 között az első tenderrel együtt legalább 4000 MW kapacitást kellene meghirdetni. Ez csatlakozási lehetőséget jelentene, nem garantált megépülő szélerőművi teljesítményt. A tervezet az előzetes beruházói igényfelmérést is formalizálná, mert a hálózati kapacitás önmagában is szűkös erőforrás.

Gyorsabb engedélyezést kapnának a megújulós könnyített térségek

A könnyített térségek listája a jelenlegi nyolcról 25 járásra bővülne, miközben két korábbi járás kikerülne a körből. A kijelölésnél a napenergia- és szélenergia-adottságok mellett az ipari dekarbonizációhoz való közvetlen hozzájárulás, a meglévő hálózati befogadóképesség vagy a várható hálózatfejlesztés is szerepet kaphatna.

A gyorsításnak természetvédelmi és honvédelmi korlátai maradnának. Könnyített térségben az időjárásfüggő megújuló erőmű környezetvédelmi engedélyezésére 30, építési engedélyezésére 20 nap állna rendelkezésre. Az integrált eljárásoknál az építésügyi és környezetvédelmi folyamatokat is összehangolnák.

A háztartási napelemek és tárolók szabályozása piaci irányba mozdulna

A tervezet konkrét határidőket írna elő a háztartási méretű kiserőművek bekapcsolási folyamatára. A hiánytalan készre jelentéstől számítva legfeljebb két hónap állna rendelkezésre, kivéve, ha a fogyasztó későbbi időpontot kér.

Távolról leolvasható mérő esetén a háztartási napelemes termelő a hálózatba betáplált áramát bármely piaci szereplőnek eladhatná, akár aggregátoron keresztül is. A 2 kWh-nál nagyobb villamosenergia-tárolók telepítési szándékát be kellene jelenteni a hálózati engedélyesnek, és a berendezéseknek műszakilag alkalmasnak kellene lenniük távoli szabályozásra.

A paksi fenékküszöb az alacsony Duna-vízállásra adott sürgős válasz

A kormány a Duna extrém alacsony vízállása miatt fenékküszöb sürgős megépítését rendelte el a paksi atomerőmű mellett. A paksi vízmércén augusztus 3-án mért mínusz 140 centiméter 43 centiméterrel volt alacsonyabb a 2018-as rekordnál, és csak néhány centiméterre volt az utolsó turbina hűtővízszivattyújának üzemeltethetőségi határától.

A bemutatott szakmai értékelés szerint a fenékküszöb néhány héten belül emelheti a vízszintet az erőmű vízkivételi művénél. A kőszórásos megoldás előnye, hogy gyorsan megvalósítható, és a geometria később korrigálható, ha a tényleges vízszintemelő hatás eltérne a számításoktól.

A hőhullámok alatt nőtt az áramigény és megugrottak az árak

Az Ember elemzése szerint a június végi hőhullám alatt Magyarország napi villamosenergia-igénye 26 százalékkal nőtt a megelőző héthez képest. A hőhullámok idején a napi napenergia-termelés Magyarországon és Franciaországban 17 százalékkal haladta meg június és július más napjainak szintjét.

A napenergia segítette a rendszer terhelésének kezelését, de a kora esti órákban továbbra is árnyomás jelent meg. Magyarországon a késő júniusi és kora júliusi hőhullámok alatt a napi átlagos energiaárak 119 százalékkal voltak magasabbak, mint a megelőző hetekben.

Az akkumulátoros tárolók már látható rendszerszerepet kaptak

A MAVIR új adatpublikációja alapján követhetővé vált azon akkumulátoros tárolók energiaforgalma, amelyek elszámolási mérési adatai elérhetők a rendszerirányító számára. Az adatok szerint a tárolók jellemzően dél körül végeznek nettó betárolást, majd az esti csúcsidőszakban tárolnak ki.

Augusztus 6-án a be- és kitárolási csúcs egyaránt meghaladta a 400 MW-ot. Az esti időszakban a tárolók 444 MW-tal járultak hozzá a hazai ellátáshoz, miközben a rendszerterhelés 6600 MW fölött volt. A piaci és MAVIR-os akkumulátoros tárolók beépített teljesítménye augusztus elején 983,5 MW volt, a háztartási tárolók nélkül.

Az európai gáztárolók alacsony szintről futnak neki a télnek

Az uniós gáztárolók augusztus elején kevesebb mint 58 százalékig voltak feltöltve, ami 12 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi értéknél. A 80 százalékos tél előtti szinthez még több mint 20 milliárd köbméter nettó betárolásra lenne szükség.

A helyzetet az LNG-piaci verseny és a globális kínálati bizonytalanság nehezíti. Magyarország tárolási adottságai kedvezőbbek több uniós tagállaménál, július közepén a hazai tárolók töltöttsége körülbelül 55 százalék volt. Márciustól a versenypiaci kereskedőknek a 2026–2027-es gázévre leszerződött mennyiségük 2 százalékának megfelelő készletet kell hazai tárolóban tartaniuk.

Regionális projektekben is együtt jelenik meg a megújuló termelés és a tárolás

Romániában az EBRD legfeljebb 120 millió euróval támogatja az Econergy Părău 2 projektjét: a beruházás 342 MW naperőművet és 150 MW/300 MWh akkumulátoros tárolót foglal magában Brassó megyében. Ez az első romániai EBRD-finanszírozású hibrid megújuló projekt, amely napenergiát és tárolást kapcsol össze.

Moldovában hét szárazföldi szélerőművi projekt nyert támogatást, összesen 170 MW kapacitással. Az aukciós szabályok szerint minden helyszínnek akkumulátoros tárolót is integrálnia kell, legalább 0,25 MWh tárolókapacitással megawattnyi szélerőművi teljesítményenként.

A heti fejlemények közös jelzése, hogy a megújuló termelés bővítése egyre szorosabban kapcsolódik a hálózati kapacitáshoz, a tároláshoz és az ellátásbiztonsági alkalmazkodáshoz. A szabályozási tervek és a piaci adatok egyaránt azt mutatják, hogy a rugalmasság már nem kiegészítő elem, hanem a rendszer működésének egyik feltétele.