Kapaszkodj, hullámvasúton a HUPX-piac!

A DimenSim Podcast második epizódjában a HUPX DAM másnapi piacának szerepéről, az árak változékonyságáról, a negatív árakról és az energiatárolók megtérülési logikájáról esett szó. A beszélgetéshez egy saját fejlesztésű HUPX Market Analytics felület élő bemutatója is kapcsolódott.

A téma különös aktualitását az elmúlt időszak hazai villamosenergia-piaci eseményei adták. A paksi atomerőművi kapacitások kiesése, a Dunamenti Erőművet érintő helyzet és az ezek nyomán megnövekedő importigény ismét ráirányította a figyelmet arra, mennyire érzékenyen reagálhat a magyar villamosenergia-piac a termelőkapacitások változására.

Az adást Csapó Dániel, Consulting üzletágvezetőnk vezette, a vendégünk pedig Cimer Ádám, a sight-E analytics Kft. ügyvezetője volt, aki a cégük energiapiaci tapasztalataira építve segített értelmezni és szakmai kontextusba helyezni a HUPX adatokat.

Miért vált "referenciává" a másnapi piac?

Cimer a beszélgetés elején ismertette, hogy a másnapi piac a HUPX legnagyobb piaca. Mint elmondta, léteznek előretekintő piacok, ahol a következő napnál távolabbi időtávokra kereskednek, és rövidebb időtávú piacok is, de ha az adott napi vagy adott órás fogyasztáshoz mérjük az egyes piacok súlyát, akkor a másnapi piac nagyságrendileg a fogyasztás kétharmadát viszi el.

"A másnapi piac azért használható szinte indexként, mert minden órára vagy minden negyedórára egy ár alakul ki, így viszonylag egyszerű és könnyen értelmezhető piaci struktúráról van szó."

Mondta a szakértő, majd hozzátette: ez a tulajdonság teszi alkalmassá arra, hogy termelői vagy fogyasztói oldali kereskedelmi árazásokba, például napelemes elszámolásokba is beépüljön.

Éves átlagárak és napi volatilitás

Az idei (2026) és az elmúlt öt-hat év éves átlagárait nézve a piac átlagárak tekintetében nem mutatott nagyon nagy szórást, ha eltekintünk a 2022-es évtől. A bemutatott statisztikák alapján 2021 és 2026 között (2022-t nem számítva) az éves átlagárak körülbelül 100 és 120 euró között mozogtak.

Napi villamosenergiaár-statisztikák (2026). Forrás: https://dashboard.dimensim.hu/

Ezzel szemben 2022-ben az átlagár körülbelül 270 euró volt.

Éves villamosenergiaár-statisztikák (2022). Forrás: https://dashboard.dimensim.hu/

Az ügyvezető ugyanakkor jelezte, hogy a havi átlagárak már jócskán eltérhetnek az éves átlagoktól, a napi árak pedig még nagyobb változékonyságot mutatnak. Ennek oka szerinte az, hogy a kereslet-kínálati egyensúly óráról órára, illetve már negyedóráról negyedórára határozza meg az árat.

Hangsúlyozta, hogy a piaci ár nem a kínálati és keresleti árak átlaga, hanem az utolsó még bekerülő termelő vagy fogyasztó metszetében kialakuló ár. Az esti órákban ezért tud magasra ugrani az ár, amikor magasabb árképzésű szereplők lépnek be, és ők válnak úgynevezett "price setterekké".

Spreadek, tárolók és a kacsagörbe

"A tároló lehetőség szerint az olcsó időszakban vesz fel energiát, majd a drága időszakban adja vissza a hálózatra. A tároló szempontjából a két ár közötti különbözet az, amit spreadnek hívunk (piaci-árrés)."

Magyarázta el a spread fogalmát Csapó.

Cimer ehhez kapcsolódva elmondta, hogy az alacsony árkörnyezet jellemzően a déli vagy hajnali órákhoz, a magas árkörnyezet pedig a reggeli órákhoz és az esti csúcshoz kötődik. Ezt a mintázatot nevezik kacsagörbének.

Havi órás átlagárak. Forrás: Saját szerkesztés.

Miért lehet negatív az áram ára?

A negatív ár elsőre nehezen értelmezhető, hiszen a boltban általában nem találkozunk negatív árakkal. A villamosenergia-piac azonban máshogy működik!

A vendégszakértő több példát is említett. Ilyen lehet Paks, amelyet szerinte nem szabályoznak le akkor sem, ha negatív az ár. Példaként említette a KÁT-os termelőket is: ha egymást követő hat negyedórában negatív az ár, akkor szabályozásra kerülhetnek, vagy nem kapják meg a támogatásukat, de egy-két negatív negyedóra vagy egyetlen negatív óra esetén a jogszabályi és támogatási környezet miatt nem feltétlenül motiváltak a termelés leállítására.

Negatív árak és a tárolók bevételi logikája

A tárolók általános bevételi modellje a kereskedés logikáját követi. Amikor energiát veszünk, fizetünk érte, amikor eladjuk, pénzt kapunk érte, a kettő egyenlege pedig a margin. Negatív áraknál viszont különleges helyzet áll elő: már a töltés során pénzt lehet keresni.

A negatív órás időszakokban „úgy jutunk energiához, úgy töltjük fel a tárolónak a szintjét, hogy már ott egy bevételi lábunk van”, majd az értékesítéskor egy második bevételi láb is megjelenik.

Csapó következő kérdésére válaszul Cimer elárulta, ő a negatív órák számát illetően stagnálásra számít, de kiemelte, hogy 2025-ről 2026-ra az árak mélységében jelentős ugrás történt. Példaként említett egy hipotetikus fogyasztót, aki csak negatív órákban fogyasztana azért, hogy pénzt keressen. Ez 2023-ban, amikor 74 ilyen óra volt, alulról 1000 euró alatti bevételt jelentett volna; 2024-ben és 2025-ben körülbelül 4000–4500 eurót.

Míg 2024–2025-ben az árak jellemzően nem mentek mínusz 100 euró alá, illetve néhány kivételtől eltekintve mínusz 150–200 euró körül megálltak, az elmúlt hónapokban több olyan eset volt, amikor mínusz 200 euró alá mentek, vagy elérték a tőzsde technikai alsó limitjét, amely május 28-áig mínusz 500 euró volt.

Napi villamosenergiaár-statisztikák (2026). Forrás: https://dashboard.dimensim.hu

Naperőművek és capture rate

2021-ben a déli időszak ára, amelyet egy naperőmű el tudott érni, nagyjából összevethető volt a napi átlagárral. A hajnali órák voltak jellemzően olcsóbbak, nem a déli órák.

Ezt nevezik capture rate-nek, tehát hogy a napelemparki termelés a napi átlagár mekkora részét tudja elérni. Ez az arány mára körülbelül 55–60 százalékra csökkent. Miközben a napi átlagárak érdemben nem mozogtak, és körülbelül 20 százalékos sávon belül maradtak, a naperőművek által elérhető ár körülbelül 40 százalékkal csökkent.

Mekkora tároló lehet optimális?

A tárolóknál két összetevőt érdemes külön nézni: mikor vásárolunk, vagyis milyenek az olcsó órák árai, és mikor adunk el, vagyis milyenek a drága órák árai. A nyári időszakban a piac szerinte nem különösebben érzékeny arra, hogy két vagy négy óráig vásárolunk: az eltérés sokszor 10–20–30 euró körüli.

Az esti csúcs viszont jellemzően 2–2,5 órás. Cimer beszámolt róla, hogy az egy- és kétórás tároló még belefér ebbe az esti csúcsba, ezért jó eladási árakat tud elérni. A négyórás tárolónál viszont az utolsó órákat már alacsonyabb áron kell eladni, ami csökkenti az átlagos eladási árat és a spreadet.

Mindeközben a consulting üzletágvezető a HUPX Market Analytics felületen egy közelítő megtérülési számítást mutatott be. A példában egy 0,5 MW teljesítményű, kétórás, vagyis 1 MWh kapacitású tároló szerepelt, 220 EUR/kWh fajlagos CAPEX-szel. Ez 220 ezer EUR beruházási értéket jelentett. Az elmúlt 365 nap historikus adata alapján a becsült nettó másnapi piaci bevétel körülbelül 48 ezer EUR volt.

Tároló bevételi és megtérülési közelítés (DA piaci bevételeinek becslése). Nem minősül beruházási javaslatnak. Forrás: https://dashboard.dimensim.hu

Piaconként eltérő logika

Különböző piacokon más-más tárolóméret lehet ideális. Az intraday piacon, ahol negyedórás kereskedés van, gyakoriak az áringadozások, akár órán belül is. Itt fajlagosan egy egyórás tárolóval lehet a legkedvezőbb megtérülést elérni.

A szabályozói piaccal kiegészülve az összes bevételi forrást (revenue-stack) tekintve jelenleg Magyarországon a két-két és fél óránál nagyobb tároló is jól hasznosítható. Összességében a 2–2,5 órás tárolási méretet nevezték a szakértők jelenleg olyan sztenderdnek, amely több piacon is használható, és amely mellett a beruházó nem tesz túl nagy tétet egyetlen piacra.

Paksi kiesés, import és rendszerbiztonság

Cimer a paksi termelés csökkenésének hatásáról elmondta, hogy a déli vagy napközbeni időszakban ez nem okozott sokkot, legfeljebb enyhe emelkedés látszott, és a paksi kiesés kezdete óta nem voltak negatív áras órák. A hatás inkább az esti órákban jelent meg, ahol az árak nagyobb mértékben emelkedtek.

Forrás: Portfolio.hu

Szerinte ennek oka, hogy az esti órákban érzékenyebb az egyensúly, és a jelentős importigény jobban megmutatkozik az árakban. A déli időszakban is megjelent enyhe import az utolsó körülbelül egy hétben vagy néhány napban, miközben korábban a déli órákban jellemző volt az export a napelemes termelés miatt.

Kitért arra is, hogy a MAVIR ajánlása nem kereskedelmi alapú, hanem rendszerbiztonsági szempontú. Nemcsak az számít, milyen áron lehet energiát venni, hanem az is, hogy a határkeresztező kapacitásokon keresztül el lehet-e látni az országot importtal. A meleg és a vezetékek fizikai korlátai miatt előfordulhat, hogy a szomszédos országokban meglévő termelés sem tudja pótolni a hazai kiesést. Ezért is merülhetett fel a fogyasztási oldal csökkentésének igénye.

Még egy kicsit a kacsagörbéről

Az ügyvezető várakozása szerint a déli időszakban az árak csak nagyon lassan kezdenek majd emelkedni, mert sok tartalék van a rendszerben, és jelentős a napelemparki termelés. Ha a tárolók a déli órákban töltenek, az szerinte csak lassan emeli majd a déli árakat.

Az esti időszakban viszont meredekebb görbe mentén alakul az ár, ezért a tárolóknak nagyobb hatásuk lehet. Ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy az elektrifikáció miatt új fogyasztói eszközök jelennek meg a hálózaton, például elektromosautó-töltők és hőszivattyúk. Ha ezek fogyasztási mintázata az esti időszakra koncentrálódik, akkor a lakossági plusz kereslet akár ellensúlyozhatja is a tárolók esti kínálati hatását.

Nézd meg a teljes epizódot!

Ha a téma bővebben érdekel, a teljes adás megtekinthető a Youtube csatornánkon.

Ha szeretnéd magad megnézni a HUPX Market Analytics felületet, itt éred el.

Ha pedig van olyan témajavaslatod a következő adásunkra, ami számodra, a partnereid, esetleg az ügyfeleid számára hasznos lehet, várjuk a megkeresésed a marketing@planergy.hu címen!