Akkumulátoros projektek finanszírozása önerő nélkül.

"Az energia ma már nem egy egyszerűen kiszámítható tényező a vállalatok működésében."

A Finance BootCamp Konferencián a Top NRG képviseletében Körfy Krisztián, marketing és B2B értékesítési igazgató ezzel a mondattal kezdte előadását.

A bemutató kiindulópontja szerint amikor az energiaellátás és az energiaárak kiszámíthatatlanná válnak, az nem pusztán technológiai, hanem üzleti kockázatot jelent. Ugyanakkor a változás lehetőség is: azok a vállalatok, amelyek korábban lépnek, versenyelőnybe kerülhetnek, míg a később reagálók inkább alkalmazkodni kényszerülnek.

Stabil energiaellátás és bevételi modellek

Krisztián elmondása szerint a cégük nem egyszerűen rendszereket szeretne eladni, hanem olyan energetikai rendszereket kíván üzemeltetni, melyek bevételtermelésre is lehetőséget adhatnak az ügyfeleknek, miközben azok stabilabbá tehetik saját energiaellátásukat is.

Az előadás központi témája az energiatároláshoz kapcsolódó finanszírozás, az energiaárak változására adott válasz, valamint a tervezhetőbb vállalati működés volt. A cél olyan rendszer kialakítása, amely nemcsak akkumulátorokat illeszt a meglévő infrastruktúrába, hanem az akkumulátor és a hálózat kapcsolatát is irányítja. A bemutatott megközelítés szerint a vállalatoknak nem kell folyamatosan az energiaellátási problémákkal vagy a kereskedéssel járó feladatokkal foglalkozniuk, mert az automatizált rendszer az energiaárak, a fogyasztás és a termelés alapján önállóan optimalizálja a működést.

Félszilárdtest-alapú ipari energiatárolók

A Top NRG saját márkanév alatt, Full Energy néven kínál energiatároló rendszereket. Az előadás szerint ezeket kínai partnerekkel közösen fejlesztették, magyar és kínai mérnökök részvételével. A rendszer félszilárdtest-alapú energiatároló technológiára épül.

A bemutatóban elhangzott magyarázat szerint a lítium-ion akkumulátoroknál problémát jelenthet a hőmérsékletre adott reakció: hidegben romolhat a hatásfok, melegben pedig nőhet a kockázat. A lítium-vasfoszfát akkumulátorokról az előadó azt mondta, hogy bár nem jellemző rájuk a kigyulladás, egy esetleges tűz oltása nehéz lehet. A félszilárdtest-technológiát a szilárdtest-technológia felé vezető átmenetként mutatta be, amelynél a sűrűség, a tartósság és a hőtűrés nagyobb lehet, mint a lítium-ion akkumulátoroknál.

Az előadásban szereplő kisebb energiatároló egység 261 kWh tárolókapacitással rendelkezik. Több egység összekapcsolható, akár 15 darab is egy rendszerbe illeszthető. A nagyobb konténeres rendszereknél a 20 lábas konténerben 2,5 MWh, a 40 lábas konténerben 5 MWh tárolókapacitásról esett szó.

Krisztián az előadásában a kisebb, 261 kWh körüli tárolókat szállodák, két- vagy háromműszakos termelőcégek, illetve folyamatos működésű létesítmények számára javasolta. Véleménye szerint a nagyobb tárolókapacitás akkor lehet indokolt, ha egy vállalat az energiatőzsdén is kíván dolgozni, vagy energiát akar adni-venni.

Töltési sebesség és technológiai különbségek

A prezentáció kitért a töltési és merítési sebességre is. Az előadó szerint a lítium akkumulátoroknál gyakori a „fél kulombos” töltési sebesség, ami egy 261 kWh-os akkumulátornál azt jelenti, hogy óránként mintegy 130 kWh energiát lehet betölteni. A bemutatott rendszerekről azt állította, hogy egy kulombos működésre képesek, vagyis egy óra alatt a teljes kapacitás kivehető vagy visszatölthető.

Az előadó megemlítette azt is, hogy Kínában már 10 kulombos technológián dolgoznak, és az autóiparban is vannak olyan megoldások, amelyeknél nagyon nagy töltési teljesítményről beszélnek. Ezeket a példákat a technológiai fejlődés irányának érzékeltetésére hozta fel.

AI-alapú energetikai ökoszisztéma

Az előadás egyik fő eleme egy magyar és kínai mérnökökkel közösen fejlesztett energetikai ökoszisztéma volt.

Az előadó szerint a ez az ökoszisztéma képes megbecsülni, hogy egy meglévő napelemes rendszer mennyi energiát nem tud felhasználni, és ezzel mekkora veszteséget okoz például egy túlméretezett, visszatáplálás-védelemmel ellátott rendszer. A szoftver az elmúlt öt év időjárási adataival, a vállalat fogyasztási szokásaival és a következő napi áramárakkal is számol. Ez alapján képes eldönteni, hogy mikor érdemes áramot venni, mikor érdemes tárolni, és mikor célszerű a napelem által termelt energiát közvetlenül a gyártásban felhasználni.

Az előadásban elhangzott példa szerint ha az áram ára negatívba fordul, akkor a rendszer dönthet úgy, hogy nem a napelemes termelést tölti az akkumulátorba, hanem a negatív áron vásárolt energiát tárolja, miközben a napelem termelését a gyár saját fogyasztására irányítja. Az értékesítési igazgató szerint az AI-alapú, másodpercenként döntéseket hozó szoftver 25–30 százalékkal hatékonyabb lehet, mint egy ember által kezelt rendszer.

Tervezés, modellezés és megtérülés

A rendszerhez intelligens tervezőszoftver is kapcsolódik. Ennek az a célja, hogy az ügyfél ne csak kész ajánlatot kapjon, hanem saját maga is modellezhesse a jövőbeli változásokat. Ilyen változó lehet az áram ára, a napsugárzás, az energiafelhasználás mértéke, egy új műszak beindítása, új gépek telepítése vagy elektromos autók beszerzése.

A megtérülésről az előadó azt mondta, hogy a hagyományos számítások alapján a céges beruházások jellemzően másfél és két és fél év közötti megtérülést mutatnak. Ugyanakkor a Top NRG konstrukciójában a hangsúly nem pusztán a megtérülési időn, hanem a pozitív cashflow-n van. Az előadó példája szerint ha egy vállalat korábbi havi energia- és gázköltsége 5 millió forint volt, akkor egy olyan rendszerrel, amely havi 4 millió forintba kerül, már az első hónaptól 1 millió forinttal kedvezőbb pénzáramot érhet el.

A tervezés nemcsak az áram-, hanem adott esetben a gázfogyasztás kiváltására is kiterjedhet. Az előadó szerint sok vállalat ma már azért keresi meg őket, mert teljesen le szeretne válni a gázról, részben az ellátási bizonytalanság, részben a magas árak miatt. Ilyen esetekben hőszivattyúkkal vagy más elektromos rendszerekkel számolnak.

Finanszírozás önerő nélkül?

A prezentáció „titkos fegyverként” egy nem banki finanszírozási modellt mutatott be. Ennek lényege, hogy bizonyos esetekben a vállalatnak nem kell önerőt biztosítania. Az előadó hangsúlyozta: ez nem minden cégre és nem minden helyzetre alkalmazható. Elsősorban ott működhet, ahol nagy az áramfogyasztás, legalább két-három műszakban zajlik a termelés, és valós igény van az elektromos energia tárolására.

A konstrukciót nem ajánlják olyan cégnek, amely egy műszakban dolgozik és alacsony az áramfelhasználása, mert ebben az esetben egy nagy energiatároló nem vagy csak nagyon hosszú idő alatt térülne meg. Az előadó szerint a finanszírozás ugyanakkor rugalmasabb lehet, mint egy banki hitel, és akár olyan vállalatoknál is szóba jöhet, amelyek az előző évi kimutatások alapján veszteségesek voltak, ha a bevételeik stabilak és pozitív cashflow mellett tudnak működni.

A finanszírozás magántőkealapokból, külföldi magántőkealapok bevonásával történhet. A modell operatív lízingként működik, a futamidő végén maradványértékes megoldással. Az előadó szerint a maradványérték és a futamidő kombinációjával lehet pozitív cashflow-ra állítani a beruházást, a maradványérték pedig akár hat hónapos részletekben is fizethető, úgy, hogy az ne haladja meg a rendszer havi bérleti díját.

Stabilitás bizonytalan energetikai környezetben

Az előadás záró gondolata szerint a jelenlegi geopolitikai helyzet jelentősen befolyásolhatja az energiaellátást, és egy nagyobb európai probléma gyorsan bizonytalanná tehetné a vállalatok energiaellátását és ezen keresztül a termelésüket. A bemutatott energiatároló és energiagazdálkodási rendszerek célja, hogy növeljék a vállalatok stabilitását és kiszámíthatóságát.

A Top NRG által bemutatott megoldás így nemcsak technológiai fejlesztésként, hanem pénzügyi és üzleti döntésként jelent meg: az energiatárolás, az automatizált energiairányítás és a rugalmas finanszírozás együtt segítheti a vállalatokat a részleges vagy teljes energiafüggetlenedés felé.

Akit érdekel a cég teljes előadása, ide kattintva érheti el a letölthető prezentációt!